Rengeteget hallgattam ezt a számot, amikor kamasz voltam, de valahogy ez is azok közé tartozik, amiket nem tudok megunni. Sok emlék eszembe jut, ha felcsendülnek ezek a dallamok és ha még egyszer átélhetném őket, akkor mindent pontosan ugyan úgy csinálnék. Elengedném a szerelmet csak azért, hogy boldog legyen és utána újra talpra állnék, hogy ismét visszaessek. De ezek a "mélypontok" tanítottak meg szeretni és kitartani. De a legfontosabb dolgot is ezeknek az eséseknek köszönhetem... Most már tudom, hogy soha sem szabad vissza nézni és bánkódni a múlt miatt, hisz ami történt az jól történt. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése